Jelenleg több mit 1.200.000 különböző fajta bélyeg van kategorizálva a világon. Az első bélyeget 1840-ben Angliában adták ki azóta több mint 1000 államalakulat adott ki számtalan bélyeget, melyek közül rengeteg már megszűnt, de sok olyan is volt amit soha el sem ismertek. Ezekről a bélyegekről, történetükről és értékéről több százezer oldalnyi szakirodalomban és katalógusokban szerezhetünk bővebb ismeretet, így nem is vállalkozom arra, hogy minden kérdésre választ adjak. Mindössze néhány tévhit eloszlatásával és alapvető törvényszerűségek ismertetésével szeretném segíteni a bélyeggyűjtéssel ismerkedő olvasókat.
Minél régebbi egy bélyeg annál értékesebb?
Ez alapvetően a legnagyobb tévhit a bélyeggyűjtés terén. És miért is tévhit? Lássunk egy példát: a korábban említett 1840-ben kiadott Penny Black - ami a világ legrégebbi bélyege - jelenleg 30-40.000-ért megvásárolható. Ezzel szemben ha csak a XX. században kiadott magyar bélyegeket vizsgáljuk, több tucat olyan bélyeget találunk melyek piaci értéke meghaladja az 50.000 forintot.
 |
 |
1840. Penny Black
|
1949. U.P.U vágott blokk
|
A másik példa talán még szemléletesebb. Az évek során több mint 100 db gyűlt össze a feketeszámú krajcáros sor 5 kr értékéből melyet 1891-től adtak ki, tehát több mint 130 éves bélyegekről beszélünk, ennek ellenére 20 forintért bárkinek eladnám darabját ha valakit érdekelne. Ezzel szemben a 2022-ben kiadott bélyegek közül a legolcsóbb is 175 forintba kerül, tehát 8-szor annyit ér, mint az én 130 éves bélyegeim.
De akkor mégis mitől lesz értékes egy bélyeg?
A fő alapelv, hogy minél ritkább egy bélyeg annál értékesebb. Gyakorlatilag ugyan azok a szabályok érvényesülnek a bélyegek adás-vételénél is mint bármilyen más piaci tranzakciók során. Tehát ha valamiből nagyobb a kínálat, mint a kereslet annak az ára csökken, ellenkező esetben nő. Így gyakorlatilag a piaci árat két tényező határozza meg:
- milyen példányszámú bélyeg maradt fent az adott kiadásból
- hány aktív bélyeggyűjtő van a világon és abból hányan érdeklődnek az adott bélyeg iránt.
Mint látható az sem garancia a magas értékre, hogy nagyon kevés van egy adott bélyegből, mert ez mit sem ér ha a bélyeggyűjtők érdeklődését ez nem kelti fel. Egy egy ritkaság körüli hírverés, jó sztori nagyban tudja növelni a bélyeg értékét.
Ha meglátszik a bélyegen az idő vas foga, az biztos sokat ér?
Sajnos nem, sőt ellenkezőleg. A bélyegeknél különösen fontos, hogy milyen állapotban maradtak fent. A szakadt, gyűrött hiányos fogazatú bélyegek általában semmilyen értéket nem képviselnek. Kisebb sérülések (falcnyom) a bélyeg hátoldalán is már jelentős értékcsökkentő tényezőnek számítanak. Az épnek tűnő bélyegek melyeken rozsdás színű foltok láthatóak pedig nem csak értéktelenek, hanem egyenesen veszélyesek is, mivel azt jelzi, hogy a bélyeget gombák támadták meg, melyek a gyűjtemény többi darabját is veszélyeztetik.
A bélyegzett vagy a bélyegzés nélküli bélyeg az értékesebb?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Általában a katalógusok a postatiszta, tehát bélyegző nélküli és sérülésmentes bélyegeket értékelik a legmagasabb áron. De gyakran előfordul, hogy a bélyegzés értéknövelő tényező. Ilyen lehet ha a bélyeget a kiadása első napján adták postára. Vagy ha a bélyeg csak nagyon rövid ideig volt postai forgalomban, ezért több postatiszta maradt fent mint amennyit küldeményeken felhasználtak.
Az 1850-1918 évek között postabélyegzőkről külön katalógus készült, ahol az adott bélyegző értékét ú.n gudlin pontban fejezik ki. Így előfordulhat, hogy egy ritka és szép bélyegző akár megsokszorozza a bélyeg értékét.
A katalógusban szereplő áron próbáltam eladni a bélyegem. Kinevettek! Miért?
Nem szép dolog kinevetni a másikat, de sajnos a katalógusokban feltüntetett ár a piaci ár sajnos köszönő viszonyban sincs egymással. Legyen ez egy tapasztalat és legközelebb ha vásárolni akar bélyeget akkor se a katalógusban szereplő árat vegye alapul, hanem tájékozódjon a piaci árról. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy feleslegesek a katalógusok. Sőt a bélyeggyűjtés egyik elengedhetetlen kellékei a nyomtatott, vagy online katalógusok, hiszen rendszerbe foglalják a különböző országok által kiadott bélyegeket és azok különleges változatait, sőt a minőségbeli különbözőségek értékbeli eltérését is jelzik.
Tapasztalatom szerint a bélyegek katalógusokban feltüntetett árait egymáshoz viszonyítva kell kell vizsgálni és egyértelmű lesz, hogy melyik bélyeg mennyivel értékesebb a másiknál. Ezáltal gyakran törvényszerűségek is felismerhetőek a katalógus ár és a piaci ár között. Ilyen törvényszerűség például, hogy az 1960-1988 közti magyar bélyegek általában a katalógus ár 15-25%án cserélnek gazdák. Vagy például a külföldi bélyegeke esetében a neves katalógusokban euróban meghatározott árat megszorozzuk 60-al szintén megkapjuk a valós piaci árat forintban.
Persze mindennek az ellentétére is van példa, hiszen vettem már én is katalógus ár felett bélyeget, mert pont az hiányzott a sorozatomból és nem volt kedvem várni. De licitre ajánlott bélyegem is kelt már el katalógusár duplájáért, magam sem értettem az okát.
